A másod- és harmadéves kollégisták képzése a Magyar Kultúra Napja jegyében szerveződött, és Budapesten az Edutus Rendezvényházban zajlott.

Az első képzési napon a nemzetpolitika aktuális támogatásairól hallottak dr. Grezsa István kormánybiztostól részletes ismertetést. Kormánybiztos úr előadásában kitért a nemzetpolitika meghatározására és a rendszerváltást követő történetére. A számadatokban gazdag bemutató után a 2016. évi külhoni támogatásokról is beszélt, kiemelte a Fiatal vállalkozók éve tematikus fejlesztést, amit hosszas hozzászólások és javaslatok követtek, elsősorban a kárpátaljai kollégisták részéről.

Kapcsolódva a nemzetpolitika témaköréhez, Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár adott történeti összefoglalót a szomszédos népek magyarságképéről és az előítéletek különböző okairól, gyökereiről. Ismertette a nemzetképzés két teóriáját, a nemzeti önképek konstruált és természetes voltát, s azt is tudatosította, hogy csak 63 vármegye létezett, utalva a mai politikai és civil kezdeményezésekre.

A nap utolsó előadója Szojka Emese, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa volt, aki a CT közelgő téli akadémiájára készülve, a mohácsi busójárás élő néphagyományáról vetített képeket és olvasott fel 19. századi leírásokat. A 2009-ben az emberiség szellemi örökségének listájára felkerült busójárás eredetét, a hozzá kapcsolódó mágikus gondolatvilágot, a maszkfaragás művészetét vagy éppen szuvenír jellegét emelte ki az előadó.

A következő nap délelőttjén aktuálpolitikai, a világ- és a hazai közéletet befolyásoló iszlám válságról hallgattak két órás előadást az arab szakon végzett, Kuvaitban és Szíriában tanult szakértőtől, Sógor Dánieltől. Megtudhatták, hogy Szíriában nem polgárháború zajlik, és hogy az Arab Tavasznak elnevezett demokrácia-export mennyire váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, azaz vágyik-e demokratikus államformára az arab világ. Több arab karikatúrát vetített a nyugati világ beavatkozásáról, és eredeti tunéziai híradórészletek, riportokat is lejátszott, hogy a fejlett világban a muszlimokról terjedő kollektív ismereteket árnyalja, ha szükséges, cáfolja. A kollégisták téma iránti érdeklődését a több mint félórán keresztüli kérdésfeltevés is igazolta.

A délután a magyar irodalom nagyjaival telt. Elsőként Szabó Eszter irodalomtörténész doktorandusz tartott élvezetes előadást Petőfi Sándor egyetlen történelmi drámájáról, a Tigris és hiénáról. Megtudhattuk tőle, hogy Kolozsváron másként (is) értékelik Petőfit, mint a Gyulai Pál teremtette hivatalos kánon. Ezt követően Esterházy Péter kortárs magyar írót mutatta be regényrészletekkel Paszmár Lívia, pozsonyi kollégista. Az Esterházy-fordításokból doktoráló fiatal kutató beszámolt arról, hogy eddig hét Esterházy-regény olvasható szlovák nyelven, de a szerzőt idézve felhívta a figyelmet arra, hogy „a lefordított könyv arca mindig más, mint az eredeti”.

Ezt követően minden kollégista elszavalta vagy felolvasta a magával hozott verset, s azt is elmondta, hogy miért választotta a Magyar Kultúra Napjára éppen azt. Hallhattunk a vajdasági kortárs Terék Annától költeményt, de a hallhatatlanok sorából is Radnótit, Kosztolányit, József Attilát, Tóth Árpádot, Áprily Lajost. Nagy sikere volt Takács Petra erdélyi és Rigó István kárpátaljai kollégisták közös szavalatának, akik Reményik Sándor: Eredj haza című versét tanulták meg és adták elő átéléssel. Szintén gondolatébresztő volt Szász István Szilárd kolozsvári kollégista verse, aki saját művét osztotta meg a közösséggel. A délutánt az oktatásvezető játékos ismertetője zárta olyan kevésbé ismert magyar költőkről, mint Czóbel Minka és Vajda János.

A képzés harmadik napján a Néprajzi Múzeum építés- és épülettörténetébe kaptak betekintést a fiatalok, s olyan termekbe is bejutottak Árva Judit, a múzeum munkatársa vezetésével, amelyben egykor a Budapesti Ítélőtábla elnöke tanácskozott, és ahol az eredeti berendezés megmaradt. A múzeum legújabb tárlatát, a Betlehemet is megtekintették a kollégisták, és saját székelykaput terveztek a Szinte Gábor gyűjtése ihlette kiállításban.

B. Varga Judit

2013 © COLLEGIUM TALENTUM