A tavaszi szemeszter második képzési programját az elsősöknek a tudománytörténet és a tudománykommunikáció témákban szerveztük. 

Az első képzési napon dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, múzeumigazgató kétórás előadásában a Selyem út bátor magyar felfedezőiről beszélt gazdag adatsor felvonultatásával. A Kőrösi Csoma Sándorról, Berzenczey Lászlóról, Duka Tivadarról, Vámbéry Árminról, Princz Gyuláról, Lóczy Lajosról, Cholnoky Jenőről és Sir Stein Aurélról szóló, képekkel, fotókkal bőségesen illusztrált tudásátadás során arra  a fontos kérdésre kaptak választ a kollégisták, hogy hol a helyünk - nekünk magyaroknak - a Föld távoli kultúráinak megismertetésében, felfedezésében. Előadása második részében a homok atyjáról, Afrika utolsó fehér foltjának, a Zarzura-oázisnak magyar felfedezőjéről, az angol beteg néven világhírűvé vált gróf Almásy Lászlóról értekezett tanulságos személyes emlékek felelevenítésével.

A délután hátralévő részében B. dr. Varga Judit oktatási igazgató ismertette a tudománykommunikáció egyik új formáját, a német területeken népszerű science slam rendezvényeket. Kétórás kreatív tréning keretében készítette fel a jelen lévő 18 elsős kollégistát az októberi tudománykommunikációs versenyre.

A képzés középső napján, a megérkezett tíz tutorral együtt a tudománykommunikáció témáját jártuk körül a természettudományok, azon belül a biológia, és a humántudományok, azon belül az irodalomtudomány példáin át. Dr. Kandikó József elnök köszöntője után Paládi-Kovács Attila akadémikus, a Collegium Talentum Igazgató Tanácsának tagja Versenyfutás a tudásiparban címmel tartott tudománytörténeti, akadémia-történeti összefoglaló előadást, amelyben kitért a mai magyar tudományos élet helyére és szerepére is a világban. Ismertette a 2012-es SWOT-analízist a magyar tudomány előnyeiről, de azt sem hallgatta el, hogy nem lehetünk elégedettek a kutatási célra elnyert uniós pályázati pénzek nagyságát illetően.

Dévai György emeritus professzor a Debreceni Egyetemről, a biológus Kolozsvári István kárpátaljai kollégista tutora a természet és a gazdaság viszonyát vázolta fel szenvedélyes hangvételű előadásában. A tutor lenyűgöző stílusa nemcsak a kutató ember mély tárgyi tudásának biztos meglétéről, hanem a szakmáját és az embereket szerető előadó ismeretterjesztés iránti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot, adott jó példát fiataljainknak.

Keserű József irodalomtörténész a Selye János Egyetemről, a felvidéki Kiss Tímea tutoraként a tudománykommunikáció kettős arcából indult ki előadásában. Felhívta a figyelmet a posztmodern kor ambivalenciáira, a közszájon forgó téves ismeretek veszélyeire, az ezekből fakadó kutatókra háruló kötelességekre. Elgondolkodtató értekezésében a humán- és a reáltudományok közti különbségekről, az értelmezés és a magyarázat a gyakorlatban egymást kizáró, elméletben mégis együtt létező alkalmazásáról beszélt.

Mindkét tutor előadása hosszas hozzászólásokat, a kollégisták számára megszívlelendő tanácsokat indukált.

A tutori fórum délutáni részében négy kollégista mutatta be kutatási témáját 20-20 perces prezentációval. Bajtalan Hunor a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről Regionális úri-muri címmel keresett választ arra a kérdésre, hogy Székelyföld tekinthető-e önálló régiónak. Szanyi Szabolcs a beregi sík kárpátaljai szakaszának fitofág rovarvilágát elevenítette meg, míg a fizikus Marton Anikó az Ungvári Nemzeti Egyetemről a kalkogenid vegyületekről értekezett. Rusu Rowenna, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filozófiai Doktori Iskola hallgatója a lélek hallhatatlanságát vizsgálta Platón lélektanától Eben Alexander bestselleréig. A jelen lévő tutorok értő és segítő kérdéseikkel ösztönözték az előadást vállaló kollégistákat a további előrehaladásra, a kutatói pálya melletti kitartásra.

A képzés ezen estéjén a Múzeumok éjszakája országos rendezvény tatai helyszínét látogattuk meg, ahol a Kuny Domokos Múzeum történészének bő órás előadása szintén a témája iránt szenvedélyesen elkötelezett kutatóra nyújtott jó példát.

Vasárnap szintén a közeli Tatát látogattuk meg, ahol a helyi idegenvezetőtől a kollégisták megtudhatták, miért nevezik az alig több mint húszezer fős települést a vizek és a malmok városának. Megismerkedhettek egy eredeti lómosóval is, és az Esterházyak helyi épített örökségeivel. A feltaláló Bláthy Ottó és a szabadságharcos tüzérhadnagy, orvos Hamary Dániel szülőházát is megtekinthették.

A képzés Tatabányán, az Edutus Főiskolán értékelő beszélgetéssel és közös ebéddel zárult.

B. Varga Judit

2013 © COLLEGIUM TALENTUM